az Ars Technica illusztrációja

Nyáron vetélytársat kaphatnak a legnagyobb amerikai elektornikus könyvkereskedők, amelyek jelenleg az ebookok piacát uralják: az Amazon és a Barnes & Noble valamint az újonc Apple, a vetélytárs pedig nem más, mint a Google.

Az üzleti modell nagyjából hasonló lesz az Apple és Amazonéhoz: online könyvesbolt katalógusába kerülhetnek be az együttműködő kiadók művei, amelyek a tartalom felajánlásáért cserébe extra bevételhez jutnak a a Google által nyújtott szélerskörű elérhetőség generálta forgalomból. Persze, hogy ki fog szerződni velük, hány kiadót és a piac mekkora részét jelenti ez majd, egyelőre ez egy nyitott kérdés, hiszen az Amazon előnye például években mérhető, de még az Apple iBookstoreja is erősen nyitott. Az már most biztos, hogy a kisebb, független könyvkiadók számára nagy vevőközönséget jelenthet a Googlelel való szerződés. Július végétől a tervek szerint a kínálaból elérhető elektronikus könyvformátumok tehát önmagukban még nem elegek. A Googlenek szüksége van valami extrára, amivel magához csábítja a felhasználókat. Chris Palma a Google startégiai partnerségért felelős menedzsere egyelőre csak annyit árult el a héten, hogy a megvásárolható könyvek a lehető legtöbb platformon elérhetőek lesznek:

• a Barnes & Noble stratégiájához hasonlóan, a tartalmak megjeleníthetőek lesznek iPaden (szemben az Amazon csak Kindle-ön olvasható formátumaival)
• a könyvek várhatóan mobilképernyőkön is olvashatóak lesznek majd
• a Google Edition felhasználói a számítógép böngészőjén is olvashatják a könyveket. Ami ha beválik, akkor szükségtelenné, de legalábbis kevésbé jelentőssé teheti az ebook olvasók kérdését (ironikus módon egyben lökés lehet az iPadnek is)
• szintén megpendítették, hogy egy olyan szoftver kifejlesztését tervezik, amely optimalizálja majd az egyes készülékeken való olvasást, de sajnos részleteket egyelőre nem közöltek

Az idő szorításában
Még nagyon sok a kérdőjel a Google Edition körül, egyvalami azonban biztos: a cég az idő szorításában van két szempontból is. Egyrészt, hiszen egyelőre még nem betonozódott be az ekönyvek piacának erőviszonya, azaz a szoftveres és hardveres technológiai kiforratlanságok bőven adnak alkalmat arra, hogy egy ügyes megoldással uralni lehessen a piacot. Másrészt a Google Book Search projektje kapcsán még mindig tisztázatlan, hogy milyen döntések születnek a megfelelő jogi fórumokon. Mint emlékezetes a Book Search projekt során olyan könyveket digitalizált a kiadók és jogtulajdonosok akkori belegyezésésvel amelyek már nem kerültek volna papíros formában újrakiadásra, amihez nem vagy csak nehezen lehetne kölcsönzéssel hozzájutni, vagy amelyekre már nem vonatkozik a szerzői jogi védettség. Így – érvelt akkor a Google – az olvasóközönség számos értékes könyvhez jut, a közkönyvtárak ingyen szövegekhez, a kiadók pedig valamilyen csekély összeghez is jutnak az amúgy elfekvőben lévő tartalmak után. Persze ezt a szerződést már akkor sem volt egyszerű tető alá hozni. Két éves tárgyalássorozat után 2008. októberében aláírták a megállapodást, miszerint a 2005 óta perelő jogtulajdonosainak összesen 125 millió dollárt fizetett a Google. Az amerikai szövetségi bíró Denny Chin döntésére vár a cég, azzal kapcsolatban, hogy jóváhagy-e egy ilyen nagy volumenű megállapodást, hiszen sokan monopólium kialakulásától félti a piacot, így ezügyben jogi állásfoglalásra vár az ügy. A Google tehát rajtrakészen akar állni a szolgláltatással mire a bíró zöld utat ad a megállapodásnak.