A Kreatív és a Diversity of Book Publishing (DPB) által szervezett Könyvmarketing Konferencia számos izgalmas témát vetett föl a könyvkiadás és –terjesztés jövőjét illetően. A digitalizáció okozta változások, a social media jelentősége és a könyvipar szereplőinek helyzete is szóba került a Lánchíd Palota patinás termében.

Ebook vagy ekönyv?

A fenti kérdés ugyan elhangzott, voltak ennél fontosabb felvetései is az egész naposra duzzadt eseménynek. Képviselte magát többek között az eKönyvMagyarország Kft. is, amely a Bookline és a Líra közös leányvállalataként alakult néhány hete, és a közelgő Könyvfesztiválon kerül sor a bemutatkozásukra. A txtr magyaroszági megjelenése várhatóan – ha nem is a közeljövőben, de – alapos változásokat fog elindítani a hazai piacon mind kiadói, mind terjesztői, mind pedig fogyasztói oldalról nézve. Számos kérdés vetődik fel az új formátummal és eszközökkel kapcsolatban, az egységesség hiánya sok esetben megoldatlan, és be kell látni, hogy az olvasók többsége is két lépés távolságból figyeli az ebook körüli történéseket. A konferencián is többen rámutattak arra, hogy a zeneipar helyzetéből okulva megfelelő lépéseket kell tenni, és elsősorban el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy az ekönyvek minden műfajban hasonló módon fognak tarolni. James McCall, az Edinburgh University oktatója jegyezte meg, mennyire fontos az ekönyvek esetében a műfajra támaszkodni. Példának hozta fel a Lonely Planet-et, ahol egy-egy fejezet megvásárlására van lehetőség, de ennek fontosságát Káli Diána is megemlítette, elsősorban az ekönyvek (felső)oktatási szerepét kiemelve. Ugyanakkor kérdéses, mennyire lesz hajlandó mondjuk az olvasó többszáz oldalas regényt befogadni az új csatornán, és megemlítették a gyerekkönyvek csaknem lehetetlen előretörését az ebook piacán.

Vége a kiadók uralmának?

Bodó Balázs beszélt a Google Books-ról és a digitalizáció helyzetéről. El kell dönteni, ki és mit akar digitalizálni, és érthető módon a könyvtárak szerepe is szóba került. Fontos, hogy a könyv adta szabadság megmaradjon: ha az ekönyvet is kölcsönadhatom, lemásolhatom és bármikor levehetem a ’polcról’, az olvasói kényelem megmarad, és kevesebb az esélye a feketepiac túlburjánzásának. Szerencsés helyzetben van a könyvipar abból a szempontól, hogy előtte áll a zeneipar rossz példája, és a fogyasztókkal szembeni sok esetben rendkívül antipatikus hozzáállása. Ha a piaci szereplők képesek lesznek lojálisak maradni a fogyasztókhoz, ha nem engedik, hogy a külföldi piac váljon a hazai fogyasztók legfőbb ismerőjévé, és egységesen tud fellépni a könyvpiac összes szereplője a digitalizáció (és az azzal együtt járó szerzői jog) kérdésében, van remény arra, hogy ne egy feketepiac által meghatározott iparág jöjjön létre.

Kreatív megoldásokra van szükség

Andrew Wheatcroft The Centre for Publishing Studies igazgatója, illetve a University of Stirling professzora a kis vállalatok előterörését jósolja a könykiadás piacán. Megjegyezte, hogy a kreativitás alapvetően fontos jellemzője az iparágnak, de a digitalizáció hozta változások még több rugalmasságot és ötletességet kívánnak meg a piaci szereplőktől.

Unger Zsolt designer ’a régi idők üzenetével’ ugyan a nyomtatott könyvek külső megjelenéséről beszélt, a kreativitás és igényesség alapvető volta olyan üzenet, ami mindig fontos lesz, akár termelői, akár fogyasztói oldalán állunk a könyviparnak. És ha a „nyomtatott könyv 2072-ben már csak kultúrsznob emberek szórakozása lesz, mint ma a minőségi bor” , remélhetőleg az Unger által említett 17 perc (ami az átlagos időráfordítás a könyv külcsínére) nem az olvasásra fordított időnk lesz.